TEREMTŐ MAGYAR NYELV
A tiszta magyar nyelv kincseinek megőrzése és tanítása
A tiszta magyar nyelv kincseinek megőrzése és tanítása című könyv megjelent.
 

A ragozó-ragasztó magyar nyelv lényegét és tanításának új rendszerét ismerteti a könyv. Az első rész az elméleti alapokat, a  második a gyakorlati módszereket mutatja be.

A magyar különleges nyelv,  lényege a teremtés. Ez az összetétel, építkezés, összerakás eljárásával történik, ezért is hívjuk ragasztó ("ragozó") nyelvnek. A jelentésalkotás során mindig egy kis - legfeljebb három hangból álló - értelmes egységből, a gyökből indulunk ki, ehhez ragasztjuk a képzőket szépen sorban: egyszer, kétszer, háromszor... sokszor. Így alkotjuk szavainkat. A képzők láncolatával, változatos összekapcsolásával bámulatosan szerteágazó, mégis egységes szóhalmazokat, szóbokrokat kapunk. A gyökök hálózatát az újabb kutatások vizsgálják, a képzők szerves rendszerét elsőként könyvünk mutatja be.

 Sajnos a nyugati - nemragozó nyelvekre kidolgozott - minták egyoldalú követése miatt mindez eddig nem szerepelt, illetve nem kapott kellő figyelmet az anyanyelvtanításban. Ez az első oktatási rendszer mely, megfelelve a ragozó magyar nyelv sajátosságainak, a fentieket teljes mértékben tartalmazza.

 A munka szakmai ellenőre és az előszó készítője Dr. Marácz László, az Amszterdami Egyetem nyelvészprofesszora. 

Köszöntő      A magyar nyelv kincseinek tanítása
Oldal nyomtatásaKedvencekhez

E rész első fejezetében röviden ismertetjük a nyelvtanítás alapjait. Bemutatjuk a nevelés hármas alapelvét: az elméleti tudás, gyakorlati készség és érzelmi, akarati hozzáállás kérdéskörét, szemléletesen fogalmazva az észre, kézre (esetünkben a szájra) és szívre ható nevelés közelítésmódját. Ez azért fontos, mert szerintünk a nyelvoktatásban nem csak az elméleti tudás számít, hanem a gyakorlati képességek és a gyerekek érzelmi világára, hozzáállására gyakorolt hatás is. Nem elég, ha csak száraz ismereteket nyújtunk, a gyakorlati képességfejlesztés és a helyes, szerető, elfogadó, akaró hozzáállás kialakítása is elengedhetetlen. Bemutatjuk, hogy az új alapok segítségével, a magyar nyelv oktatásában hogyan valósítható meg mindez. Az új nyelvtanítási alapok - az elméleti nézőpont és tudás tisztázásán túl - különösen jó segítséget adnak a gyakorlati képességek fejlesztéséhez, hiszen azt követik, mit nyelvünk a gyakorlatban tesz. Nagyon sok, hasznos, korábban nem vagy ritkán használt gyakorlat építhető fel, mely a mindennapi és iskolai nyelvhasználatban nagy segítséget nyújt a gyerekeknek. Az új elméleteknek, szemléletnek a hozzáállásra való hatása nagyszerű. Ennek oka az alkotásban, a játszásban rejlik. Az új módszerek messzemenőleg kiaknázzák nyelvünk teremtő képességét, melyre számos alkotó gyakorlat, játék építhető fel. Ezt a gyerekek végtelenül szeretik, élvezik és nem utolsó sorban nagyon hasznosak is. Az alkotás a szeretet mély és gazdag forrása. Mindezek mellett nem elhanyagolható az elméleti tudásra tett hatás sem, ugyanis a korábbi, sajnos gyakran rendszertelen tudás helyett, a gyerekek rendszerezett tudást kapnak hangokról, képzőkről és a soha nem tanult gyökökről. Mindezek alapján megvilágosodik előttük nyelvünk szerves rendszere. (De ez már csak hab a tortán. Vagy mégsem?)

A második rész további fejezeteiben egyenként bemutatjuk az első kötet elméleti fejezeteinek tanítására épülő gyakorlatokat: a hangok, gyökök, képzők tanítását, egyetemes tulajdonságok oktatását, a nyelvvédelem gyakorlatait. Mindegyik fejezet röviden felsorolja a részhez tartozó, átadandó elméleti ismereteket, fejlesztendő képességeket, az erre használható gyakorlatokat, és a hozzáállás fejlesztési irányait, elveit. Ezek után mindegyik fejezetben bemutatunk óravázlatokat, órameneteket mintának, hogy minden érdeklődő számára szemléletes legyen, miről is van szó. A fejezetek sorban: hangok-, gyökök-, képzés tanítása, egyetemes vonások oktatása, nyelvvédelem. E fejezetek adják a második rész gerincét.

Az utolsó fejezet a magyar nyelvórán kívüli iskolai feladatokról szól. Mindez az anyanyelv tanárokon kívül, az egyéb tárgyakat tanítók és főleg az iskolavezetés figyelmére is számít. Most csak elveket és gyakorlati tanácsokat adunk röviden, irányvonalat mutatunk, a részletek kidolgozása mélyebb munkát kíván meg.

A végszóban röviden beszámolunk az eddigi tapasztalatokról és felvázoljuk a továbblépési lehetőségeket. Kérjük olvasóink segítségét a további munkában.

 
© Dr. Molnár Zsolt és Molnárné Czeglédi Cecília
Minden jog fenntartva.