(Amszterdami Egyetem)

Czeglédi Cecília, Molnár Zsolt által ”A tiszta magyar nyelv kincseinek megőrzése és tanítása” címmel írott könyv mérföldkőnek számít: az első olyan tankönyv, mely a magyar nyelv hang-, gyök- és képzőrendszeréből indul ki. Oktatási módszertanában is a magyar nyelv toldalékoló lényegére épít. Az itt felvázolt rendszer betekintést ad a magyar nyelv valódi sajátosságaiba, legfőkép abba hogyan kell a gyököket, s finom továbbképzéseiket oktatni. A könyv lényegében két részből, elméleti és gyakorlati egységből áll. Az elméleti rész szorosan kapcsolódik a kilencvenes években újra felszínre tört ”gyökkutatáshoz”. Ez a munka gyakorlati szempontból óriási előrelépés. Először készült el egy hang-, gyök- és képzőrendszert bemutató és oktató tankönyv, mely az általános oktatást célozza meg, de érdeklődők is kézbe vehetik, hogy olvasás közben rádöbbenjenek anyanyelvük rendszerének kincseire.

A magyar gyökrendszer elméleti kutatása az alapok 19. századbeli lefektetése után, igazából csak a múlt század kilencvenes éveinek elején indult el újra. Egyik első állomása a Turán című folyóiratban 1995-ben megjelent és a Világhálón ma is nagyon sok helyen megtalálható tanulmányom, “A finnugor elmélet tarthatatlansága nyelvészeti szempontból” volt. Ennek előzményeként itt, Hollandiában, 1995-ben, a magyar sorskérdéseket felvázoló, holland nyelvű ‘Hongaarse kentering’ (Magyar fordulat) című könyvemben néhány oldalt írtam a magyar nyelv gyökrendszeréről. (A könyv magyar változatát “Magyar újjászületés” címmel a Fríg kiadó adta ki 2007-ben.) Az ezután kipattant vitából egyértelműen kiderült, hogy a jelenlegi magyarországi, akadémiai nyelvészet nem foglalkozik a gyökökkel, nem kutatja a magyar nyelv gyökrendszerét, pedig Czuczor Gergely, Fogarasi János és az ország nagyjai, mint Vörösmarty Mihály, Arany János már a 19. században elkezdték feltárni. A kilencvenes évek elején megjelent tanulmányom csak újra felfedezte ezt a rendszert, ezért is utaltam tanulmányomban arra, hogy „Vissza Czuczor-Fogarasihoz!”. Ahhoz, hogy megértsük a magyar nyelv csodálatos rendszerét, Czuczorékkal kell kezdeni a tanulmányozást, kutatást, oktatást. Örvendetes, hogy a Czuczor - Fogarasi szótár Czeglédi - Molnár könyvének is kiindulópontja.

Mikor 1995-ben megfogalmaztam az alapvető kutatási tervet, nem gondoltam volna, hogy ilyen sikere lesz. Arra nem is mertem gondolni, hogy ezt a rendszert a Kárpát-medence magyar iskoláiban fogják oktatni, tankönyvet is fognak majd írni. Csak reménykedtem, hogy annak is eljön egyszer az ideje. El is jött! Most már nagyon sok elemzés jelenik meg a gyökökről, valóságos „kulturális forradalom” van kialakulóban. Holott, ha belegondolunk, nagyon szomorú a helyzet. Az, hogy a magyarságnak eddig nem oktatták saját nyelvének lényegét, azt jelenti, hogy egészen a mai napig a magyarság nem tud betekinteni nyelvének valódi mélységeibe. Úgy hiszem, Európában ez rendkívüli helyzet, alapvető emberi jogokat sért. Pedig a magyar a tudás nyelve, a gyökök egy rendszert alkotnak, s ez a rendszer leképezi a valóságot. Példa erre, hogy minden, ami kerek alakú, illetve kerek mozgásra utal, a magyar nyelvben K_R gyökkel van jelölve. Ilyen ősgyököket a „teremtő gyök” fogalmával is körül lehet írni.

A rendszer a hangok segítségével újrateremti a világot. A nyelvről a szerzők is vallják: kezdetben vala a hang. A magyar nyelv a hangok alapján rendszerezi, “tükrözi, képezi le” a valóságot. A gyökök közötti kapcsolatok - amelyek hangban és jelentésben is fennállnak -, azzal mutatnak összefüggést, hogy a magyar mássalhangzók között is létezik egy rokonsági viszonyrendszer, amelyet ebben a könyvben egy hasznos táblázat foglal össze. A különböző, hasznos táblázatokból az is kiderül, hogy a gyökrendszerben még nagyon sok üres hely van, ami azt jelenti, hogy nagyon sok teremtő gyök áll még a magyar anyanyelvi beszélők rendelkezésére. Ez biztató, ami a jövőt illeti. Sok új fogalmat tiszta magyar nyelven lehet majd megalkotni.

A gyökök és képzők rendszere az, ami egyedülivé teszi a magyar nyelvet a világon. Nagyon sok területen alkalmazható, van, amiről még nem is kezdtünk el gondolkodni, illetve a rendszert nem ismerve, nem tudatosan oktatva, nincsen tudomásunk róla. A költészetben a magyar gyökrendszer képes egyfajta belső, szerves utalórendszert kialakítani, amit soha nem tudunk átültetni egy másik nyelvbe, mivel a többi nyelv nem ismeri ezt a rendszert, nem képes ezt az élményt nyújtani. A gyökrendszer összes ágát-bogát még ma sem látjuk át teljesen, mégis már régen olyan koponyák kezdtek a magyar nyelv alaprendszerén dolgozni, mint a zseniális matematikus Bolyai János. A marosvásárhelyi lángész a magyar nyelvet tartotta alkalmasnak arra, hogy egyetemes nyelv legyen. Ezt a munkát Bolyai nem fejezte be, de érdemes lenne a magyart ilyen szempontból újra megvizsgálni.

A magyar nyelv földrajzilag is meghatározott. Alapvetően eltér a szomszédos nyelvektől, szerkezeteiben, jelentéseiben. Éppen a gyökök és képzők rendszere miatt, a magyar nyelv nemcsak tartalmilag képes fejlődni, hanem minden esélye megvan, hogy lingua franca-ként, közvetítő nyelvként használják a Kárpát-medencében. A mellékletben felsorolom az ezen kívüli érveket, melyek szintén alátámasztják a magyar erre jelölt szerepét. Ez a „Lesz-e a magyar nyelv a Kárpát-medencében lingua franca” című tanulmány most jelenik meg először magyarul, a Czeglédi - Molnár könyv természetes kiegészítője. A Kárpát-medencében még nagyon sokan, messze többségben vannak azok, akik magyarul beszélnek.

De először a magyarokat, önmagukat kell rávezetni a nyelvükben rejlő valódi kincsek felismerésére. Czeglédi - Molnár könyvének az igazi célja, hogy taneszközként szolgáljon ebben a nemes feladatban. Ez az első tankönyv, mely a tiszta magyar nyelv oktatására törekszik. Rendszerezetten átveszi a magyar nyelv hang-, gyök- és képzőállományát. Így a diákok gyorsan megismerhetik a tiszta magyar nyelvet. Mindez fontos ahhoz, hogy a gyermek átlássa anyanyelvének rendszerét, jobban tudja érteni, használni azt, jobban tudjon tájékozódni a világban. A tiszta magyar nyelv rendszerének alapjait minden anyanyelvi beszélő őrzi. Az új oktatásban, az iskolákban, melyek ezt a könyvet használni fogják a nevelési vezérelv nem az idegen szavak használatának büntetése kell legyen, hanem az iskolásban, diákban fel kell ébreszteni a tiszta magyar nyelv iránti szeretetet. Ha ez sikerül, mely igazán nem lesz nehéz, a gyerekek a tiszta magyar nyelvet maguktól fogják beszélni, gazdag alapot adva további életükhöz. Bízom benne, hogy a Czeglédi - Molnár könyv ehhez a kihíváshoz az oktatók, tanítók elsőrendű útmutatója lesz.